IP/09/112
Brüsszel, 2009. január 22.Jelentős előrelépés
Európában az innováció terénA ma közzétett 2008. évi
európai innovációs eredménytábla (EIS) szerint az EU
innovációs teljesítménye a pénzügyi
válságot megelőzően számottevően
javult. Csökkent az EU és az Egyesült Államok,
illetve Japán közötti innovációs szakadék,
különösen több új tagállam – pl. Ciprus,
Románia és Bulgária – komoly
előrehaladásának köszönhetően. Az EU
egészében különösen az innováció
céljából igénybe vehető emberi erőforrások
és pénzügyi források terén tapasztalható
előrelépés. A vállalatok részéről az
innovatív befektetések mértéke azonban még mindig
viszonylag csekély, főleg az Egyesült Államokhoz és
Japánhoz hasonlítva. Ezzel a jelentéssel párhuzamosan a
2008. évi tudományos, technológiai és
versenyképességi jelentés részletesebb elemzést
végez az állami és vállalati K+F és a technológiai
teljesítmény alakulásáról, valamint az Európai
Kutatási Térség megvalósítása terén tett
haladásról.
„A válság ideje nem a megfelelő pillanat arra, hogy
felfüggesszük a kutatásba való befektetést és az
innovációt. Mindezek elengedhetetlenek, ha Európa a
gazdasági válság után új erőre akar kapni, és
megfelelő választ kíván adni az
éghajlatváltozás és a globalizáció
kihívásaira. Az EU komoly értékekkel
büszkélkedhet, ilyen pl. az egyre vonzóbb Európai
Kutatási Térség és az évről évre javuló
innovációs teljesítmény. Sok tennivalónk van még
azonban, elsősorban a vállalatok befektetéseinek viszonylagos
alacsony szintjének orvoslása tekintetében. Az EU kutatási
hatékonyságának javítására, az innováció
élénkítésére és a csúcstechnológiát
alkalmazó piacok fejlesztésére irányuló bizottsági
kezdeményezések az Uniót jó irányba terelik”
– hangsúlyozta Günter Verheugen, a Bizottság
vállalkozás- és iparpolitikáért felelős
alelnöke, valamint Janez Potočnik, kutatási biztos.
A jelentés alapján az európai országok
teljesítményük szerint négy csoportba
sorolhatók. Gyakorlatilag mindegyik ország teljesítménye
javult, jóllehet különböző mértékben:A vezető innovátorok Svájc, Svédország,
Finnország, Németország, Dánia és az Egyesült
Királyság, amely innovációs teljesítménye
jóval meghaladja az EU átlagát. Közülük Svájc
és Németország teljesítménye nő a legnagyobb
ütemben.  
Ausztria, Írország, Luxemburg, Belgium, Franciaország és
Hollandia követő innovátorok,
teljesítményük az uniós átlag fölött van. A
csoportban Írország, majd Ausztria teljesítménye nő a
leggyorsabban.
Ciprus, Izland, Észtország, Szlovénia, a Cseh
Köztársaság, Norvégia, Spanyolország, Portugália,
Görögország és Olaszország alkotja a
mérsékelt innovátorok csoportját, amely
teljesítménye elmarad az uniós átlagtól. Ciprus
innovációs teljesítményének alakulása a csoport
átlagát jóval meghaladja, sorrendben utána Portugália
következik.
Málta, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország,
Litvánia, Horvátország, Románia, Lettország,
Bulgária és Törökország a felzárkózó
országok, amelyek innovációs teljesítménye
jóval az uniós átlag alatt van. Legtöbbjük már
felzárkózóban van a többiekhez,  közülük
Bulgária és Románia teljesítménye nőtt a
legnagyobb ütemben.A 27 tagállam innovációs
teljesítményének országonkénti
összefoglalása a MEMO/09/18
ban olvasható.INNOVáCIóS TELJESíTMéNY (2008.
éVI öSSZEVONT INNOVáCIóS INDEX)
[  ]
Megjegyzés: Az összevont innovációs index (SII) 29
mutatóból tevődik össze, a 0-val jelölt legalacsonyabb
teljesítménytől az 1-gyel jelölt legmagasabbig
terjedően. A 2008. évi SII az adatok
elérhetőségének késedelme miatt a 2006/2007-es
teljesítményt tükrözik.
A USA-val és Japánnal szembeni innovációs
szakadék megszüntetése
Az uniós szintű adatok elemzése rámutat, hogy
jelentős fejlődés történt abszolút
értékben (az öt évvel ezelőtti helyzethez képest),
valamint az USA-hoz és Japánhoz viszonyítva is. Az országok
szélesebb körével való összehasonlítás
szintén azt mutatja, hogy az EU viszonylag jól halad a
feltörekvő országokhoz képest. Elsősorban az
innovációhoz hozzájáruló emberi erőforrás
(egyetemi diplomások, felsőoktatás), a szélessávú
internetes hozzáférés és a kockázati tőke
elérhetősége terén történt jelentős
előrehaladás. A vállalati befektetés terén – ahol
a K+F és IT kiadásokat illetően az EU elmarad az USA-tól
és a Japántól – azonban még mindig vannak
hiányosságok. A jelentésben a nem technológiai jellegű
innováció fontosságáról olvasható eredmények
ellenére ráadásul az uniós vállalatok ilyen
innovációs tevékenységekre (pl. képzésre,
tervezésre, marketingre, új felszerelésre) szánt
kiadásai csökkentek.
Az innováció mint a gazdasági fellendülés
receptje
Az EIS elemzése
a pénzügyi válságot megelőző időszak adatain
alapul, mindazonáltal olyan meglévő tendenciákra,
erősségekre és hiányosságokra hívják fel a
figyelmet, amelyeket figyelembe kell venni a jelenlegi
körülményekhez való alkalmazkodás során. Az EU
által a pénzügyi válság előtt elért
előrehaladás az európai vállalkozókat kedvezőbb
helyzetbe hozta ahhoz, hogy az innováció segítségével
fellendülhessenek. A fő vetélytársakkal
összehasonlítva a vállalatok innovációba való
befektetésének elégtelensége azonban egyértelmű
hiányosság, amelyet orvosolni kell, többek között az
innovatív vállalatok megújult állami
támogatásával – ilyen pl. a vezető piacokról
szóló kezdeményezés (lásd IP/08/12),
amely felduzzasztja az új termékek és szolgáltatások
iránti piaci keresletet. 
További tanulságok vonhatók le az innovációs
előrehaladásról szóló jelentésből is, amelyet
az európai innovációs eredménytáblával
egyidőben tettek közzé, és amely független
szakértői elemzést mutat be a nemzeti innovációs
politikákban és összehangolásukban tapasztalható
fejleményekről. A jelentés független szakértők
által készített országjelentésekre épül,
és a PRO INNO kezdeményezés honlapján olvasható. Olyan
innovatív induló vállalkozások és stratégiák
támogatására irányuló tendenciákról
számol be, amelyek az új kihívásokra – mint pl. az
éghajlatváltozás – és a hatékony
erőforrás-felhasználásra kínálnak
megoldásokat.
A jelentésben bemutatott eredményeket az Európai
Bizottság arra fogja felhasználni, hogy elősegítse a
jelenlegi innovációs politikák sikerességének
értékelését, és felismerje a jövőbeli
prioritásokat.
Háttérinformációk:
Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari
Főigazgatóságának megbízásából az
európai innovációs eredménytáblát a Maastrichti
Gazdasági és Társadalmi Innovációs és
Technológiai Kutatási és Képzési Központ
(UNU-MERIT) készítette, az innovációs
előrehaladásról szóló jelentést pedig az
Athéni Egyetem és a Technopolis Csoport vezetésével
szakértők csoportja állította össze.
A jelentések teljes terjedelmükben a következő címen
érhetők el:
http://www.proinno-europe.eu/metricsTovábbi információ: ld. MEMO/09/18,
IP/09/92,
MEMO/09/19