IP/09/642
Brüsszel, 2009. április 27.Barca-jelentés: az uniós
kohéziós politika reformjára vonatkozó javaslatokat terjeszt
elő Danuta Hübner és Fabrizio BarcaMa ismerteti a megújult kohéziós
politikára irányuló menetrendet, a
„Barca–jelentést” Danuta Hübner,
regionális politikáért felelős uniós biztos és
Fabrizio Barca, az olasz pénzügyi és gazdasági
minisztérium főigazgatója. A biztos
megbízásából elkészített jelentés
kijelöli az európai kohéziós politika alapelveit, és
ajánlásokat fogalmaz meg egy tíz pillérre
épülő átfogó reformra. Fabrizio Barca a
Bizottságtól teljes mértékben függetlenül,
tudományos szakértők és tagállami minisztériumi
alkalmazottak bevonásával dolgozta ki javaslatait, amelyek
elkészültét 2008-ban számos találkozó előzte
meg. A jelentés egy, a 2013 utáni kohéziós politikára
irányuló mélyreható reflexiós folyamat részét
képezi, amely 2007-ben, a gazdasági és társadalmi
kohézióról szóló negyedik jelentéssel vette
kezdetét. 
Danuta Hübner a következőképpen nyilatkozott:
„A Barca–jelentés alátámasztja, hogy a
kohéziós politika az európai integrációs folyamat egyik
központi pillére. Felismeri: valamennyi régió
számára biztosítani kell, hogy lehetőségeit
kihasználva részt tudjon venni a gazdasági
növekedésben, és ugyanígy valamennyi polgárnak
részesülnie kell a kohéziós intézkedések adta
előnyökből, függetlenül attól, hogy az Unió
mely részén él. A jelentés igazolja, hogy az előző
néhány évben bevezetett reformok helyes irányba mutatnak,
ugyanakkor új és merész utakat jelöl ki, melyek
szélesebb horizontot nyitnak számunkra a kohéziós politika
megújítása terén.”
Fabrizio Barca a következőket emelte ki: A tények
áttekintése és a jelentésben kifejtett elméleti alap is
azt jelzi, hogy az Unióban a gazdasági és társadalmi
fejlődésre irányuló szakpolitikát több,
egymástól merőben eltérő térség egyedi
igényeihez kell szabni. E politikának a lehetőségek
bővítését kell eredményeznie, valamint választ
kell adnia azokra a kihívásokra, amelyekkel az uniós
polgároknak a piacok egységesítéséből eredően
szembe kell nézniük. A megújult kohéziós politika
mindezt továbbfejlesztett módszerekkel,
eredményközpontúsággal és modern, többszintű
irányítással valósíthatja meg.
A jelentés reformra tett ajánlásai a következő
tíz „pilléren” alapulnak:
1: A fő prioritások kiemelt szerepe 
Fabrizio Barca szerint az Uniónak a támogatások
megközelítőleg 65%-át három vagy négy
alapvető prioritásra kell összpontosítania, a
szükségleteknek és a stratégiáknak megfelelően
megosztva azokat a tagállamok és a régiók között.
A támogatások odaítélésének kritériumai nagy
vonalakban továbbra is a jelenleg érvényben lévők
maradnának (azaz pl. GDP/fő). Egy vagy két fő
prioritásnak a társadalmi integrációra kellene
irányulnia annak érdekében, hogy kialakíthassanak egy
„területi alapú szociális menetrendet”.
2: Új stratégiai keret 
Fokozni kell a Bizottság és a tagállamok (esetenként
régiók) közötti stratégiai párbeszédet,
melynek egy egyértelmű alapelveket, mutatókat és
célokat kijelölő európai stratégiai fejlesztési
kereten kell alapulnia.
3: Új szerződéses, végrehajtási és
jelentéstételi együttműködés
A Bizottságnak és a tagállamoknak egy
teljesítményközpontú és ellenőrizhető
kötelezettségvállalásokon alapuló, új
típusú szerződéses megállapodást (nemzeti
stratégiai fejlesztési szerződés) kell
kialakítaniuk.
4: Fokozott irányítás a fő prioritások
megvalósítására
A Bizottságnak a meghatározott prioritások
támogathatóságára vonatkozó feltételrendszert kell
felállítania a nemzeti intézmények számára,
és értékelnie kell a célok elérésében
tapasztalható előrehaladást. 
5: A kiegészítő, innovatív és rugalmas
támogatás előmozdítása
A Bizottságnak erősítenie kell az addicionalitás
elvét, biztosítva általa, hogy a tagállamok a nemzeti
kiadásokat nem uniós kiadási forrásokból
finanszírozzák, a Stabilitási és Növekedési
Paktumhoz közvetlenül kapcsolódva. Az intézkedések
innovatív jellegét és hozzáadott értékét
pedig szerződésben kell garantálni.
6: A kísérletezés előmozdítása és a
helyi szereplők mobilizálása 
A Bizottságnak és a tagállamoknak
ösztönözniük kell a kísérletezéseket,
valamint meg kell találniuk az egyensúlyt atéren, miként
ösztönözhető az intézkedésekben való helyi
részvétel anélkül, hogy egyes érdekcsoportok
visszaélhetnének velük. 
7: A tanulási folyamat támogatása a várható
hatások értékelésének céljával
Átláthatóbbá válna, hogy hol melyik módszer
működik, amennyiben az adott beavatkozás nélkül
elérhető eredmények előrejelzésére alkalmazott
módszereket jobban terveznék és megfelelőbben hajtanák
végre; másfelől mindez az intézkedések
tervezésekor fegyelmező hatást is gyakorolna.
8: A Bizottság mint kompetenciaközpont szerepének
erősítése  
A Bizottság megerősített szerepének és
döntési jogkörének megfelelő ellátása
érdekében az intézményen belül több szakismeretet
kell biztosítani és fokozni kell a főigazgatóságok
közötti koordinációt. Mindez jelentős
humánerőforrás-beruházást és szervezeti
átalakítást kívánna meg.
9: A pénzügyi irányítás és
ellenőrzés kérdése 
A folyamatban lévő egyszerűsítési menetrend
továbbvitelével, illetve a költségek és a
Bizottságra, a tagállamokra és a kedvezményezettekre
háruló terhek csökkentésére szolgáló
másfajta eszközök mérlegelése révén
hatékonyabbá kell tenni a strukturális alapok
kezelését.
10: A hatalmi egyensúly és az ellenőrzési
jogkörök megerősítése magas szinten
A Bizottság, a Parlament és a Tanács közötti hatalmi
egyensúlyt és az intézmények ellenőrzési
jogköreit egy hivatalos kohéziós politikai tanács
létrehozásával kellene megerősíteni. Támogatni
kellene továbbá egy, a kohéziós politika tartalmát,
eredményeit valamint hatását elemző vitafolyamatot. 
A teljes jelentést, valamint a háttéranyagokat a
következő internetes címen olvashatja: 
http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/future/barca_en.htm