IP/09/665 Brüsszel, 2009. április 29Jó úton halad az uniós kutatásfinanszírozás korszerűsítéseAz Európai Bizottság ma közzétette időközi jelentését az EU 2013-ig tartó hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjának első két évéről. Az EU eddigi legnagyobb kutatás- és fejlesztésfinanszírozási programja, melynek hét évre szóló költségvetése 54 milliárd euróra rúg, láthatóan alkalmas arra, hogy válaszoljon az EU gazdasági és társadalmi szükségleteire. Szerkezete és új eszközei révén képes előmozdítani az EU előtt álló kihívások kezelését. A kiemelt területeken – például a környezetvédelem, az energiaügy vagy a nanotechnológiák terén – nyújtott támogatások hozzájárulnak a fenntartható, kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaság létrejöttéhez. Az ipari kezdeményezés alapján működő technológiai platformok segítenek beazonosítani azokat a kutatási témákat, amelyek megfelelnek az ipar hosszú távú igényeinek. Az Európai Kutatási Tanács támogatja legjobb kutatóinkat, hogy a tudományos kiválóságért folytatott globális versenyben megállhassák a helyüket. A közös technológiai kezdeményezések új köz-magán társulások formáját öltik, technológiai spektrumuk és finanszírozásuk nagysága mindeddig példa nélküli. A hetedik keretprogram – 2013-ig minden évben 13%-kal gyarapodó költségvetésével – a jelenlegi válság leküzdésében is fontos szerepet játszik. A jelentés rámutat azokra a területekre is, amelyeken a keretprogram még tökéletesítésre szorul: jobban kellene mozgósítani az új tagállamokat, intenzívebb részvételre kellene ösztönözni a kis- és középvállalkozásokat, és egyszerűsíteni kellene az adminisztrációt. Az Európai Bizottság tudományért és kutatásügyért felelős tagja, Janez Potočnik a következőket nyilatkozta: „A gazdasági válság keretprogramunk próbaköve. Örömmel látom, hogy a hetedik keretprogram kiállja ezt a próbát: friss pénzt pumpál a kutatástámogatásba, melynek összege 2007 és 2013 között megduplázódik, és ösztönzi a tagállamokat és az ipart, hogy hasonlóképpen járjanak el. A hetedik keretprogram az EU egyik legfőbb eszköze a krízis leküzdésében, miközben azt is lehetővé teszi, hogy a válságból környezettudatosabban és tapasztalatokkal gazdagodva lábaljunk ki.” Az uniós támogatás iránt mutatkozó jelentős igény, az új kutatás- és fejlesztéstámogató eszközök bevezetésének sikeressége Az első két évben 25 000 pályázat jutott el a végső értékelési fázisba, ebből 5500 bizonyult érdemesnek összesen mintegy 10 milliárd euró értékű támogatásra. Nagy igény mutatkozott az új Európai Kutatási Tanács nyújtotta támogatásra: az első felhívásra 11 000 pályázat érkezett, ebből a tanács 600 esetben ítélt támogatást az EU kiváló kutatóinak. Válaszként az iparnak a stratégiai technológiai fejlődéssel kapcsolatos igényeire, öt köz-magán társulás került magalapításra. Az Európai Beruházási Bankkal együtt irányított új kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus 2 milliárd euró értékben hagyott jóvá kölcsönöket a nagy kockázatú kutatási és fejlesztési projektek támogatására. Az európai kutatási térség megvalósítása A hetedik keretprogram általános célja az egységes kutatási piac megteremtése és a nyitott innováció támogatása. Segíti a tagállamok közötti együttműködést, mobilitási támogatások révén előmozdítja a szakemberek „áramlását”, a kutatási infrastruktúrák támogatásával pedig bővíti az EU-ban a kutatási és innovációs kapacitást. Az összes benyújtott pályázat több mint harmada (36,7%) az együttműködésen alapuló kutatást támogató programra irányult, második helyre a kutatók mobilitását támogató rendszer került (23,5%). A fenntartható fejlődés és a gazdaság támogatása Az első két évben az együttműködésen alapuló kutatás támogatására szánt összeg 44%-a – az EU megújult fenntartható fejlődési stratégiájának támogatása jegyében – az interdiszciplináris kutatásnak jutott egyebek mellett a környezet, az energiaügy, a mezőgazdaság, a közlekedés, a nanotechnológiák és az IKT területén. Az európai gazdaságélénkítési terv részeként a hetedik keretprogram három köz-magán társulás révén az EU gépjárműiparának, valamint feldolgozó- és építőiparának „kizöldítését” fogja támogatni. Az EU-ban végzett kutatás megnyitása a világ előtt A szorosabb és stratégiaibb nemzetközi együttműködés a hetedik keretprogram egyik prioritása. A keretprogramhoz például új országok társultak, így számuk immár tizenkettő; speciális Afrika–EU partnerség jött létre a tudomány, az információs társadalom és a világűr területén; de a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) létrehozása is a nemzetközi tudományos együttműködést mozdítja elő. A bürokrácia csökkentése A hetedik keretprogramot illetően előrelépés történt a bürokrácia csökkentése terén, mindenekelőtt az új garancialap és a regisztrációt szolgáló egységes rendszer bevezetése révén. Az EU kutatási programjainak hatékony igazgatására két új végrehajtó ügynökség jött létre: a Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) és Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERC). Az ellenőrzési eljárások javultak és ésszerűsödtek. A követendő út Egyes kérdésekre még jobban oda kell figyelni, ezek közé tartozik pl. a kkv-k meglehetősen alacsony részvétele. Javítani lehetne az új tagállamokból való kutatók eredményes részvételének arányán is. Az egyszerűsödés terén tett előrelépés és az új eszközök hatékony alkalmazása indokolttá tehetik az alapvető szabályok módosítását. A keretprogram további jobbítása érdekében a Bizottság véleményt fog kérni egy független szakértői csoporttól, amely 2010 őszéig elvégzi a hetedik kutatási keretprogram időközi értékelését. A hatodik kutatási keretprogram utólagos értékelése, melyhez a Bizottság ugyancsak a mai napon fogadta el válaszát, ugyancsak hasznos információkkal szolgálhat az időközi jelentés számára. A közlemény és a hatodik kutatási keretprogram értékeléséről készült jelentés teljes szövege az alábbi címen érhető el: http://ec.europa.eu/research/index.cfm?pg=reports Lásd még: MEMO/09/209 (kérdések és válaszok).