IP/09/ 1361   Brüsszel/Stockholm, 2009. szeptember 25   Éghajlatváltozás: áttörésre van szükség Bangkokban egy előremutató globális megállapodáshoz  Az Európai Unió svéd elnöksége és az Európai Bizottság a mai napon azzal a kéréssel fordult a nemzetközi tárgyaló felekhez, hogy a szeptember 28-án kezdődő és két héten át tartó bangkoki világszintű egyeztetésen érjenek el számottevő előrelépést egy előremutató globális éghajlat-változási megállapodás irányában. A bangkoki előkészítő ülés az utolsó előtti állomás a globális megállapodás megkötése előtt: erre várhatóan az ENSZ decemberben rendezendő koppenhágai éghajlat-változási konferenciáján kerül sor.  Stavros Dimas környezetvédelmi biztos elmondta: „Az Európai Unió átfogó programmal készül, hogy olyan ambiciózus globális megállapodás születhessen, amely ténylegesen elejét veszi annak, hogy az éghajlatváltozás veszélyes méreteket öltsön. Közel kétévnyi egyeztetés után ma eljött az idő, hogy az érdekelt felek minden igyekezetükkel a majdani koppenhágai döntések terepének előkészítésén legyenek. Bangkokban áttörésre van szükség. Az Európai Bizottság nemrégiben javaslatot terjesztett elő a tárgyalások egyik központi kérdésével, a finanszírozással kapcsolatban. Remélem, a fejlett és a fejlődő világból érkező felek részéről egyaránt számíthatok arra, hogy megsokszorozott irammal és ambícióval ülnek a tárgyalóasztalhoz.”  Svédország környezetvédelmi minisztere, Andreas Carlgren hozzátette: „Az EU üdvözlendőnek tartja az eddigi eredményeket, például hogy Japán új kormánya lényegesen megnövelte kibocsátáscsökkentési irányszámait. A nagy feltörekvő gazdaságoknak tárgyalási alapként szintén tettekre kell váltaniuk a kibocsátásnövekedés korlátozásával kapcsolatos eddigi biztató megnyilatkozásaikat. Az ENSZ és a G20-ak csúcstalálkozóinak üzenetét be kell építeni, érvényre kell juttatni Bangkokban. Politikai vezetőkként megállapodásra törekszünk, a tárgyalóknak pedig a tartalmi, lényegi elemekre kell összpontosítaniuk. ” A koppenhágai folyamat  A folyamat azért indult, hogy ENSZ-megállapodás jöjjön létre az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére a 2012 utáni időszakra, vagyis amikor a Kiotói Jegyzőkönyv főbb rendelkezései már nem lesznek hatályban. A tárgyalások a 2009. december 7. és 18. között rendezendő koppenhágai konferencián zárulnak. A konferencia előtt két utolsó előkészítő ülésre kerül sor: az elsőre Bangkokban szeptember 28. és október 9. között, a másodikra pedig Barcelonában november 2. és 6. között. Az Európai Unió álláspontja  Az Európai Unió olyan átfogó, nagyra törő megállapodást sürget, amely nem engedi, hogy a hőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest több mint 2 °C-kal növekedjen, azaz meghaladja a globális felmelegedésnek a tudományos közösség által már veszélyesnek ítélt szintjét. Tudományos bizonyítékok igazolják, hogy ehhez a fejlett ipari országoknak az 1990-es szinthez képest 2020-ig 25–40 százalékkal kell csökkenteniük üvegházhatásúgáz-kibocsátásaikat, a fejlődő országoknak pedig 2020-ig 15–30 százalékkal mérsékelniük kell kibocsátásuk gyors ütemű növekedését az intézkedések hiányával számoló szinthez képest.  Az Európai Unió feltétel nélkül vállalta, hogy – az energiaügyi és éghajlat-változási csomag (   IP/09/628   ) végrehajtásával – 2020-ra az 1990-es szinthez képest legalább 20 százalékkal csökkenti kibocsátását. Kész emellett 30%-ra növelni a vállalt csökkentés mértékét, amennyiben más fejlett ipari országok ehhez mérhető kötelezettségeket vállalnak, valamint a gazdasági szempontból fejlettebbnek számító fejlődő országok szintén megfelelő lépéseket tesznek a globális megállapodás irányában.  A Bizottság szeptember 10-én globális tervben vázolta fel, hogyan lehet növelni azon nemzetközi finanszírozás mértékét, amellyel a fejlődő országokat segítik kibocsátásaik mérséklésében és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban (   IP/09/1297   ). E terv alapján az Európai Tanács uniós álláspontot képviselhet a finanszírozással kapcsolatban október végén. A bangkoki találkozó  Az előrehaladás üteme az idén eddig rendezett három hivatalos egyeztető ülés kapcsán lassúnak mondható. A múlt hónapban a németországi Bonnban tartott informális ülés hozadéka egy több mint 250 oldalas, rosszul megszerkesztett, zárójeles közbevetésekben bővelkedő tárgyalási szöveg volt. Bangkokban ezt a tervezetet alaposan le kell tisztázni, egyben jelentősen fel kell gyorsítani a haladás ütemét ahhoz, hogy Koppenhágában globális megállapodás születhessen. A tárgyalási folyamat hatékonyságán is javítani kell, például azzal, hogy az egyeztetés nagy plenáris ülések helyett több kisebb munkacsoportban, párhuzamosan történjen. Elsősorban a koppenhágai megállapodás lényegi elemeiről kellene közös nevezőre jutni, majd onnan továbbhaladni. Az Európai Unió szempontjából a lényegi elemek a következők:   minden fejlett ipari országtól hasonló mértékű erőfeszítést kívánó, kötelező érvényű kibocsátáscsökkentés;   megfelelő kibocsátáscsökkentési lépések a fejlődő országok részéről;   az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fellépési keretének meghatározása;   az erdőirtás és az erdőpusztulás megfékezésére és a trópusi területek fenntartható erdőgazdálkodásának elősegítésére irányuló fellépések;   a földhasználatból, a földhasználat változásából és az erdőgazdálkodásból eredő kibocsátások változásaira vonatkozó elszámolási szabályok módosítása;   kiterjedt nemzetközi szén-dioxid-piac, mely pénzügyi forrásokat szabadít fel a fejlődő országok támogatására és a költséghatékony kibocsátáscsökkentés előmozdítására;   nemzetközi közfinanszírozás a fejlődő országok számára a szén-dioxid-piac és a nemzeti beruházások közötti pénzügyi mozgások kiegészítéseképpen;   átfogó csomag a technológiai együttműködésről, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású globális gazdaság kialakítását felgyorsító finanszírozásról.    U niós sajtótájékoztatók:   Svédország, a Bizottság és Spanyolország közös sajtótájékoztatót tart Bangkokban   - szeptember 28-án, hétfőn, helyi idő szerint 12 órakor   - október 9-én, pénteken, helyi idő szerint 14 órakor   A sajtótájékoztatót az interneten a   www.unfccc.int   weboldalon lehet nyomon követni.