IP/09/1385  Brüsszel, 2009. szeptember 30. A Bizottság az EU és Latin-Amerika közötti kapcsolatok új jövőképét vázolja fel  A Bizottság ma mutatja be megújított szakpolitikáját, amelynek célja az EU és Latin-Amerika közötti stratégiai partnerség megerősítése. A Bizottság „Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége” című közleményében a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állását értékeli, valamint az elkövetkezendő évek céljait és törekvéseit körvonalazza. A legközelebb 2010 tavaszán Spanyolországban megrendezésre kerülő EU–Latin-Amerika–Karib-térség csúcstalálkozóra készülve a közlemény új irányokat és szakpolitikai ajánlásokat határoz meg és fejt ki a mindkét térséget érintő olyan kihívások kezelése érdekében, mint az éghajlatváltozás, a ga zdasági és pénzügyi válság, az energiabiztonság és a migráció. A közlemény javasolja továbbá a latin-amerikai beruházási keret létrehozását, amely ösztönözné a pénzügyi intézmények által az energia-infrastruktúra – így az energiahatékonyság és a megújuló energiarendszerek, a közlekedés, a környezetvédelem és a társadalmi kohézió – területén folytatott projektek finanszírozásához nyújtott erőforrások mozgósítását.   Benita Ferrero-Waldner, a külkapcsolatokért és a szomszédságpolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Ez a közlemény újabb nyilvánvaló és konkrét lépést jelent annak érdekében, hogy régóta fennálló és virágzó kapcsolatainkat tovább erősítsük. Az Európai Unió és Latin Amerika nemzetközi szerepének jelentőségét tanúsítja, különösen az olyan kihívások kezelése tekintetében, mint a pénzügyi és gazdasági válság, az éghajlatváltozás és a migráció. Az együttműködés javításával közvetlenül hozzájárulunk a térség békéjéhez és stabilitásához, és elősegítjük további fejlődését a társadalmi kohézió növelése, a demokratikus kormányzás javítása és a regionális integráció mélyítése révén.  E célból az új beruházási keret szélesebb körű beruházásokra nyújt majd lehetőséget, különösen az infrastruktúra tekintetében, ezáltal új munkahelyeket teremt és fokozza a régió gazdasági fejlődését. Örömömre szolgál, hogy ma a térséggel való stratégiai partnerség iránti elkötelezettségünk egyértelmű jelét adjuk, és várakozással tekintek a jövő évi spanyolországi EU–Latin-Amerika–Karib-térség csúcstalálkozó sikeres megrendezésére.” Előzmények:  Az uniós, valamint a latin-amerikai és karib-tengeri országok állam- és kormányfői az 1999-ben Rio de Janeiróban tartott találkozójukon stratégiai partnerséget hoztak létre a két régió között. Az elmúlt tíz év során gyűjtött tapasztalatokon alapuló mostani közlemény egy sor konkrét szakpolitikai ajánlást tesz az EU–Latin-Amerika–Karib-térség (EU–LAC) stratégiai partnerség keretében Latin-Amerikával fenntartott kapcsolataink megerősítése érdekében. A jövőre nézve négy fő szakpolitikai irányt tartalmaz:    A két térség közötti párbeszéd élénkítése és célzottabbá tétele      Élénkíteni kell a globális kihívásokhoz kapcsolódó olyan kiemelt területeken folytatott politikai párbeszédet, mint a makrogazdasági és pénzügyi kérdések, a biztonság és az emberi jogok, a foglalkoztatás és a szociális ügyek, az éghajlatváltozás, a felsőoktatás, valamint a technológia és az innováció.     Tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni a drogokra vonatkozó EU–LAC koordinációs és együttműködési mechanizmust, valamint a migrációval kapcsolatos általános uniós megközelítéssel összhangban nyitott és konstruktív módon folytatni kell a már megkezdett strukturált és részletes párbeszédet a migrációról.      A regionális integráció és a kölcsönös összekapcsolódások megerősítése      Folytatni kell a már megkezdett tárgyalásokat (Közép-Amerika, az Andok országai és Mercosur), valamint támogatni kell a térségen belüli integrációs törekvéseket.     A regionális integráció támogatása érdekében a kölcsönös összekapcsolódásokat megerősítő, alulról felfelé irányuló megközelítést kell alkalmazni.      A kétoldalú kapcsolatok megerősítése és a sokszínűség fokozottabb figyelembevétele        Teljes mértékben élni kell a meglévő stratégiai partnerségek (Brazília és Mexikó), a meglévő társulási megállapodások (Chile és Mexikó), valamint a kétoldalú együttműködési megállapodások által biztosított lehetőségekkel.     A regionális csoportosulásoknak nyújtott uniós támogatások mellett meg kell erősíteni az egyes országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokat.        Az együttműködési programok egyedi igények szerinti alakítása és adaptálása       Együttműködési programokat kell kidolgozni Latin-Amerikával az alacsony szén-dioxid kibocsátású, fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás és a jobb jövedelemelosztás megteremtése, valamint a gazdasági és pénzügyi válság hatásainak enyhítése érdekében.     Az együttműködési programok folyamatban lévő felülvizsgálatának keretében fel kell tárni, hogy miképpen lehet az eszközöket célirányosabbá tenni, és a bizottsági együttműködési tevékenységeket a különböző igényekhez kell igazítani, különösen a következők tekintetében:     a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretében nyújtott pénzügyi erőforrásoknak a legszegényebb országokra és a leginkább veszélyeztetett csoportok szükségleteire történő további összpontosítása,   az együttműködés fejlesztése, különösen a társadalmi kohézió és a regionális integráció tekintetében, a felmerülő szükségletekre irányuló programok révén,   fokozottabb együttműködésre törekvés a tudáshoz és innovációhoz kapcsolódó olyan területeken, mint a kutatás, a felsőoktatás, a tudományok, a technológia és a megújuló energia,   az erdőirtás elleni küzdelmet is magukban foglaló éghajlatváltozási megfontolások előtérbe helyezése fejlesztési és együttműködési programjainkban, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás tekintetében egyaránt,   az iparosodott országok eszköz + (ICI+) keretén belül új együttműködési formák kidolgozása a térségben lévő fejlettebb országokkal.     Új lehetőségeket kell feltárni az intézményi partnerségekre (pl. a twinning programok tapasztalatai alapján) és a háromoldalú együttműködésre.   Fokozni kell a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének területén folytatott együttműködést.    A kölcsönös összekapcsolódások, a regionális integráció és a társadalmi kohézió előmozdítását szolgáló új eszköz: a latin-amerikai beruházási keret (LAIF)    A latin-amerikai beruházási keret egy olyan új pénzügyi eszköz, amely a pénzügyi intézmények által az energia-infrastruktúra – így az energiahatékonyság és a megújuló energiarendszerek, a közlekedés, a környezetvédelem és a társadalmi kohézió – területén folytatott beruházási projektek finanszírozásához nyújtott erőforrásokat mozgósítja majd. A latin-amerikai beruházási keret kamatoztatni fogja a szomszédsági beruházási eszköz (NIF)   1   alkalmazása során szerzett tapasztalatokat és tanulságokat.   Ajánlások a közeledő 2010. májusi EU–LAC csúcstalálkozóra tekintettel:   A csúcstalálkozónak foglalkoznia kell a válság – különösen foglalkoztatási és szociális ügyekre gyakorolt – hatásaival, és gyakorlati eredményekkel kell zárulnia.   El kell indítani a latin-amerikai beruházási keretet.   Fokozni kell a két térség közötti párbeszédet és együttműködést az alacsony szén-dioxid kibocsátású és zöld technológiák, valamint az innováció terén konkrét fellépések révén, ezen belül növelni kell a tudományos-technológiai együttműködés intézményi kapacitását a térségben.   Meg kell emlékezni az EU–LAC Alapítvány létrehozásáról.   Ösztönözni kell a Latin-Amerikát és a Karib-térséget érintő, közös érdeket képviselő kérdésekben folytatott együttműködést.   További információ: Az EU Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatai:  -   http://ec.europa.eu/external_relations/la/index_en.htm    -   MEMO/09/426     1 :   A rendelkezésre álló információk alapján 2008-ban a 71 millió EUR összegű NIF-támogatásokból mintegy 2,7 milliárd EUR összértékű projekteket támogattak.