IP/09/1596  Brüsszel, 2009. október 28.  A jövő internete intelligenssé és hatékonnyá teheti Európa rendszereit: kevesebb közlekedési dugó, alacsonyabb kibocsátás, jobb egészségügy  Kevesebb zsúfolt út, jobb és hatékonyabb energiaellátás vagy az otthon is elérhető legkorszerűbb orvosi kezelés tipikus példa arra, hogy milyen lehetőségeket kínál a jövő internete.  Tárgyakat, például autókat vagy mobilkészülékeket köt majd össze infrastruktúrákkal (például forgalomirányítási rendszerekkel) úgy, hogy ezzel óriási adatmennyiség valós idejű használata válik lehetővé az üzleti folyamatok és a hatékonyság javítása céljából.  Az Európai Bizottság ma közzétette azt a stratégiát, amelynek célja, hogy Európa vezető szerepet kapjon az intelligens, internetkapcsolattal rendelkező infrastruktúra fejlesztésében.  A Bizottság stratégiájában arra ösztönzi Európa kormányait és IKT-ágazatát (információs és kommunikációs technológia), hogy használják ki az internet innovatív alkalmazása iránti egyre növekvő keresletet arra, hogy az egészségügyi rendszerek, az energiahálózatok vagy a forgalomirányítás jelenlegi infrastruktúráját intelligenssé tegyék.  Ehhez a Bizottság elindítja az állami hatóságok és a fő IKT-szereplők partnerségi programját, amelyhez a 2011 és 2013 közötti időszakban 300 millió eurót bocsát rendelkezésre a közeljövőben kiválasztandó projektek számára, kiegészítve ezzel az évi 200 millió eurós – az alapul szolgáló internetes technológia jelenleg zajló kutatására fordított – IKT-támogatást.   „Az internet segíthet abban, hogy szembenézzünk a jövő kihívásaival, és megoldás arra, hogy Európa gazdaságát kivezessük a válságból.  Az online alkalmazások és technológiák fejleszthetik a hamarosan a világ népességének 70%-át befogadó városok közlekedését.  Javíthatják és javítaniuk kell azokat a rendszereket, amelyek energiaellátásunkat irányítják, mivel az elektromosáram-fogyasztás 2030-ig megduplázódik.  Az EU népességének öregedésével az is előtérbe kerül, hogy az internet hatékonyabbá teheti egészségügyi rendszereinket és lehetőséget ad a távolból való ellátásra ” – mondta Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiáért felelős biztosa.  „ Európának és az európai vállalkozásoknak ki kell használniuk ezt a lehetőséget és fejleszteniük kell ezeket a technológiákat és alkalmazásokat, amelyek hatalmas mértékben megnövelhetik a napi folyamatok gazdasági és társadalmi hatékonyságát .”   Az Európai Bizottság ma uniós szintű internetes innovációs stratégiát terjesztett elő, amely Európa egészében összekapcsolja a kormányzatokat és a különböző ipari ágazatokat.  A stratégia célja, hogy javítsa gazdaságunk és társadalmunk alapvető infrastruktúráit, hogy napi feladataik során alkalmasabbak legyenek hatalmas mennyiségű adat kezelésére.  Az internet adatforgalma jelenleg már évente 60%-kal növekszik.   Mivel az internet érzékelők és mobilkészülékek milliárdjait köti össze és egyre bonyolultabb információkat továbbít, ezeknek az infrastruktúráknak megfelelően intelligensnek kell lenniük ahhoz, hogy ilyen hatalmas adattömeget valós időben használni tudjanak.  Az olyan internetes technológiák révén például, mint az érzékelők,   intelligens címkék   és – egy napon majd – a Galileo műholdas navigációs rendszer, az Európának évente 135 milliárd eurós költséget jelentő közlekedési dugók 20%-kal csökkenthetők lesznek, a kibocsátás pedig 15%-kal eshet vissza (   IP/08/1979   ).   A mostani terv célja, hogy Európa vezető szerepet kapjon az infrastruktúrák intelligenssé tételéhez szükséges jövőbeli internetes technológiák kutatásában és kiépítésében a mindennapi életünket érintő területeken, így az egészségügyi ellátásban, a közlekedésben és az energiaellátásban. Ez egyrészt megerősíti Európa IKT-ágazatának versenyképességét, másrészt pedig lehetővé teszi, hogy az európai fogyasztók elsőként használhassák ki az új alkalmazások és szolgáltatások előnyeit.  Az intelligens rendszereket Európa számos régiójában és városában már tesztelik. Stockholmban például   intelligens forgalomirányítási rendszert   alakítottak ki, amely lerövidíti az utazási időt, fellendíti a tömegközlekedést és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Az érzékelőhálózatok és a mobilkészülékek használatával (majdnem) valós idejű adatok gyűjthetők össze, ami az energia- vagy közlekedési rendszerek irányításának kulcsa. Ez az információ aztán felhasználható például a városi mobilitási rendszer optimalizálásához. Ahogy egyre elterjedtebbé válnak a vezeték nélküli készülékek, ezek is részesülnek majd a digitális frekvenciahozadék által biztosított szélesebb spektrum előnyeiből (  IP/09/1595 ,  MEMO/09/482  ).  A Bizottság ma együttműködésre szólította fel a kormányokat és az iparágat annak érdekében, hogy az európai kutatás még jobban a kulcsfontosságú internetes technológiákra és azoknak a mindennapi életben való gyors alkalmazására összpontosítson. A Bizottság 2010-ben pályázati felhívással indítja útjára ezt a közszféra és magánszféra közötti partnerséget. A tervek szerint 2011 és 2013 között összesen 300 millió eurót fordítanak erre a kezdeményezésre – amelyet az iparnak ugyanekkora összeggel kell kiegészítenie.  A Bizottság már finanszíroz olyan kutatásokat, amelyek magának az internetnek az intelligensebbé tételére irányulnak: az IKT   kutatási program   keretében több mint 90 európai projekthez nyújt 400 millió eurós támogatást, évente 200 millió eurót pedig a 2011–2013 közötti kutatási költségvetésből fordítanak erre a célra.  Például a   SENSEI   projekt célja, hogy összekösse a valós és a digitális világot, „intelligens” helyeket hozva létre mindenhol; így például a „telekocsival” utazók sms-t kapnak arról, ha van a közelben olyan busz, amely gyorsabban eljuttatja őket a céljukhoz.  Előzmények  A mai közlemény a 2008. decemberi Európai Tanács által szorgalmazott európai innovációs és kutatási terv előkészületeihez kapcsolódik.  A Bizottság ezzel egyben választ ad az Aho-munkacsoport ajánlására is, amely felszólított arra, hogy az európai IKT-kutatás vállaljon több kockázatot és tegyen többet azért, hogy eredményei megjelenjenek a kereskedelemben (   IP/08/1288   ,    MEMO/08/430   ). A mai bizottsági közlemény az alábbi weboldalon található:    http://ec.europa.eu/information_society/activities/foi/library