IP/09/1688 Brüsszel, 2009. november 10 Paweł Samecki, regionális politikáért felelős biztos nyilatkozata az Európai Számvevőszék éves jelentéséről  Nagy örömömre szolgál, hogy az Európai Számvevőszéknek a 2008-as zárszámadásra vonatkozó jelentése pozitív eredményekről számol be, és azt tükrözi, jó irányba haladunk.       A nyilatkozat megtek     intéséhez kattintson a linkre (csak angol nyelven)     A Bizottság nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a nemzeti hatóságoknak az uniós társfinanszírozású projekteknél előforduló hibák csökkentése terén. A közös munka eredményei már látszódnak , de természetesen többet is tehetünk, és fogunk is tenni e cél érdekében.   Bár szigorúan, de igazságosan és a mértékletesség jegyében járunk el.  Az Európai Bizottság az elmúlt évben 37 pontból álló cselekvési tervet fogadott el, amelynek célja, hogy középtávon csökkentse a hibaarányt.  A cselekvési terv, melynek végrehajtását a 2009-es évben is folytattuk, két általános célkitűzésre alapul:    segíteni a tagállamokat abban, hogy alaposabban ellenőrizzék a projektköltségek támogathatóságát, mielőtt kifizetési kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz,  és   szigorúbb és gyorsabban érvényesülő intézkedéseket bevezetni a kifizetések felfüggesztésére vagy visszafizettetésére azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem teljesítik az elvárásokat.    A strukturális alapok és a Kohéziós Alap kezelése az Unió és a tagállamok megosztott felelőssége, csakúgy, mint annak biztosítása, hogy a tagállamokban hatékony pénzügyi ellenőrzés folyjon, és minden szabályellenesen kifizetett összeg esetében sor kerüljön a visszafizettetésre.  Más szóval a cselekvési terv célja az európai adófizetők pénzének védelme.  Az év során idáig 629 millió eurónyi, hibásan kérelmezett kifizetés visszaszerzésére került sor.  Becsléseink szerint 2009 végéig további fél milliárd euró visszautalásra lehet számítani.  Mindehhez még hozzájön az a 1,5 milliárd euró, amelyet a 2008‑ban végrehajtott korrekciós eljárások eredményeként fizettettünk vissza.   A jogosulatlan kifizetések visszaszerzésére irányuló, fent említett intézkedések – más néven pénzügyi korrekciók – azt tanúsítják, hogy a Bizottság elkötelezetten küzd a súlyos hibák elhárításáért.  Az Európai Számvevőszék becslése szerint a tagállamoknak kohéziós célokra nyújtott projekttámogatási összegek 11%-a esetében történt jogosulatlan igénylés vagy kifizetés.  Ez túl magas hibaszázalék. Senki ne gondolja azonban, hogy a 11%-os hibaarány azt jelenti, nem tudunk elszámolni az EU kohéziós költségvetésének 11%-ával, vagy hogy ez a pénz nyomtalanul eltűnt.  Minden esetben, amikor szabálytalan kifizetések eredményeként hiba történik, a Bizottság fellép az összegek visszafizettetéséért, még ha ez hosszú időt is vesz igénybe.   Természetesen mindannyian szeretnénk, ha ez a hibaarány a lehető leggyorsabban csökkenne. Bízom abban, hogy ez így is lesz, mihelyt a jelenleg folyó intézkedések kifejtik teljes hatásukat.  A hibákat azonban a megfelelő összefüggésekben, a teljes kép figyelembevételével kell vizsgálni. Az uniós kohéziós politika keretében befektetett pénz jótékonyan befolyásolja a polgárok életét; ez a pozitív hatás a gazdasági és pénzügyi válság idején még erősebben érzékelhető.  A pénz oda érkezik, ahol a legnagyobb szükség van rá: a reálgazdaságba.  Az EU kohéziós politikája 2000 óta mintegy 600 ezer munkahely létrehozását segítette elő. Az infrastruktúra modernizálása, a környezetvédelem javítása, a kisvállalkozások és a szakképzettség terén történő befektetések hatására a regionális és nemzeti gazdaságok átalakulnak. 2000 óta a kohéziós politika keretében 100 ezer kilométer utat és autópályát hoztak létre vagy építettek át, 4000 kilométer új vasúti nyomvonal készült, valamint 130 tengeri és több mint 30 légikikötő modernizálására került sor. Ezek a befektetések hozzájárulnak Európa világpiaci versenyképességének növeléséhez, és a hosszútávon fenntartható növekedés biztosításához.  Az általunk alkalmazott finanszírozási szabályok a rugalmasság és az arányosság elvét követik. Biztosítják, hogy az ellenőrzések hatékonysági szintjének emelése iránti igény egyensúlyban maradjon azzal az elvárással, miszerint az ellenőrzésekbe fektetett pénzek – a keletkező haszon formájában – értéket teremtsenek.  Igaz, hogy a feltárt problémák némelyike a szabályok félreértelmezéséből vagy helytelen alkalmazásából fakad. Ezért fektetünk továbbra is kiemelt hangsúlyt a szabályozás egyszerűsítésére és az adminisztratív terhek csökkentésére. Becsléseink szerint ezek az egyszerűsítések 2007 óta a kedvezményezettekre háruló ilyen terheket több mint 20%-kal segítették enyhíteni. Nemrégiben módosítottuk például az átalánykifizetésekre és az egyösszegű kifizetésekre vonatkozó jogszabályokat, és e téren további, hasonló célú intézkedéseket kívánunk bevezetni.   Végezetül szeretnék eloszlatni egy általános tévhitet: a hiba nem azonos a csalással . A Számvevőszék és a Bizottság ellenőrei hiba alatt azt értik, ha az uniós finanszírozás elnyerésének feltételei nem teljesülnek.  A csalás, amely messze túlmutat a feltételek teljesítésének hiányán, a félrevezetés szándékával elkövetett, büntetendő cselekményt takar. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint a Bizottság által 2000–2008 között a kohéziós politika keretében kifizetett összegek kevesebb mint 0,2%‑ánál merült fel csalás gyanúja.   Más szóval az uniós költségvetésből a kohéziós politika keretében átutalt pénzek 99,8%-a csalásoktól mentes. Az EU pénze az Önök pénze, és biztosíthatom Önöket arról, hogy az Európai Bizottság maradéktalanul gondoskodik a rábízott összegek megóvásáról és megfelelő felhasználásáról. Köszönöm a figyelmet!