IP/09/1803 Brüsszel, 2009. november 23.  Az európai munkaerőpiacok a vártnál rugalmasabban reagálnak a válság súlyos hatásaira  A krízis szedi az áldozatait az EU munkaerőpiacán, és javarészt visszafordította a 2000 óta elért a foglalkoztatásnövekedést, szög ezi le az európai foglalkoztatásról szóló 2009. évi jelentés (Employment in Europe Report).  A foglalkoztatás szűkülésének terhét leginkább a férfiak, a fiatalok, az alacsony képzettségűek és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak viselik.  A válság kezdete óta több mint 4 millió munkahellyel zsugorodott a foglalkoztatás az EU-ban, jóllehet a hatást valamennyivel csillapította a rövidített munkaidő és más módszerek alkalmazása. Azonban bármilyen fontosak is, ezek a roved távú intézkedések önmagukban azonban nem elegendők a sikeres kilábaláshoz. A foglalkoztatásra irányuló szakpolitikáknak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átmenetre kell fókuszálniuk.  Vladimír Špidla foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelő s biztos kijelentette: „Ez a jelentés is mutatja, mennyire fontos összeegyeztetnünk a válságra adott rövid távú válaszokat a hosszú távú szerkezeti reformokkal. Ezek a reformok lényegesek ugyanis ahhoz, hogy az EU gazdasága és munkaerőpiacai a jövő kihívásaira készen állva tudjanak kiemelkedni a jelenlegi recesszióból, mindenekelőtt pedig át tudjanak állni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra.”   Ezt a kihívást szem előtt tartva a Foglalkoztatás Európában című jelentés 21. kiadása az EU leendő munkaerő-piaci politikájának két fő kérdését tekinti át alaposabban: a munkahelyre való belépés, az onnan való kilépés és a munkahelyek közötti váltás kérdését, valamint az éghajlatváltozás munkaerő-piaci kihatásait.  Az EU munkaerőpiacai dinamikusabbak az által ában feltételezettnél, ám a tartós munkanélküliség továbbra is súlyos veszély   Az európai munkaerőpiacok jelentős dinamikát mutattak ez elmúlt években, hiszen évente az európai munkavállalók mintegy 22%-a munkahelyet vált. Ez a dinamika nem korlátozódik csupán az általában „rugalmasnak” tartott országokra, például az Egyesült Királyságra vagy Dániára, hanem minden EU-országra kiterjed: az adatok a görög- és svédországi 14% illetve 16%-tól a Finnországban, Spanyolországban és Dániában tapasztalt 25% fölötti értékekig terjednek. Ez szemlátomást a ’90-es évek vége óta zajló tartósabb emelkedés – az inaktivitásból és a munkanélküliségből a foglalkoztatásba történő átmenet – részét képezi, ami arra enged következtetni, hogy alapvető szerkezeti javulás történik a munkaerőpiacokon.  A pozitív tendenciából azonban nem minden m unkavállaló részesül egyenlően. A ’90-es évek óta ugyan csökkent a tartós munkanélküliek száma, a probléma azonban továbbra is komoly kihívást jelent. Az utóbbi években az EU-ban az összes munkanélküli időszak közel 45%-a egy évnél hosszabb ideig tartott; ez az adat az Egyesült Államokban csupán 10%. A probléma kezelését a válság kezdete még sürgetőbbé tette: a tartós munkanélküliség csökkentésének és a foglalkoztathatóság megőrzésének a kulcsai az olyan szakpolitikák, amelyek a munkavállalókat a rugalmas biztonság (flexicurity) elveivel összhangban támogatják a foglalkoztatásba való átmenetben.   Az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra irányuló intézkedések jelentősen módosítani fogják az EU foglalkoztatásszerkezetét  Az EU-nak a versenyképes alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába tett lépései fontos hajtóerőt jelentenek a munkaerőpiac szempontjából. Elképzelhető ugyan, hogy a teljes nettó munkahelyteremtés nem lesz hatalmas – hiszen az új „zöld” munkahelyek létrejötte és a meglévő munkahelyek „kizöldítése” részben más munkahelyek megszűnésével is járhat –, az ennek alapját képező szerkezeti változások azonban a munkavállalók gazdasági ágazatokon és készségtípusokon átívelő átrendeződését fogják magukkal vonni.  Az éghajlatváltozás és a hozzá kapcsolódó szakpolitikai intézkedések tehát jelentősen befolyásolni fogják a készségek iránti jövőbeni keresletet. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság által igényelt új kompetenciák – legalábbis kezdetben – a magasan képzett munkaerőnek fognak kedvezni Később azonban az új technológiák piaci megjelenésével az alacsonyabban képzett munkavállalók is képesek lesznek betölteni a munkahelyeket, amennyiben megfelelő képzésben részesülnek. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás elősegítéséhez szükséges politika összetevői tehát – az új munkahelyekre történő átlépés megkönnyítése és a készségek terén tapasztalható szakadékok és hiányosságok megjelenésének korlátozása végett – a készségekre való összpontosítás és a megfelelő szociális párbeszéd.   A Foglalkoztatás Európában című jelentés az alapja a közös foglalkoztatási jelentésnek (Joint Employment Report); erre vonatkozó javaslatát a Bizottság december 9-én mutatja be. A közös foglalkoztatási jelentés része az EU növekedési és foglalkoztatási stratégiájára vonatkozó foglalkoztatási elemzés és beszámoló.     MEMO/09/514    Jelentés az európai foglalkoztatásról (2009):    http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=119&langId=hu    Iratkozzon fel az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai, szociális ügyekkel és esélyegyenlőséggel foglalkozó ingyenes elektronikus hírlevelére:   http://ec.europa.eu/social/e-newsletter