IP/09/1841  Brüsszel, 2009. november 30. Szimulációs technológia segítheti a jövőbeni pénzügyi válságok megelőzését  Hogyan alkalmazkodik a gazdaságpolitika ahhoz, hogy 2020-ra az EU lakosságának mintegy negyede 65 évesnél idősebb lesz?  Képes-e a közgazdaságtudomány jobban előrejelezni a bankok hitelválságokra adott jövőbeni reakcióit és azoknak a szélesebb értelemben vett gazdaságra gyakorolt hatásait?  Hogyan fog működni a gazdaság, amikor a természeti erőforrások megfogyatkozása megnehezíti energiaszükségleteink kielégítését?  Az Európai Bizottság a mai napon áttörést jelentő kutatási eredményekről számolt be, amelyek alapján a közgazdászok gazdasági szimulációs szoftverek használatával megválaszolhatják az említett kérdéseket.  A mai napon befejeződött egy, az EU által 2,5 millió euró értékben támogatott kutatási projekt, amelynek eredménye a mozifilmek számítógépes grafikai megoldásaihoz (CGI) hasonló szimulációs technológiát alkalmazó szoftver.  Ez a szoftver képes előrejelezni a gazdasági szereplők nagyméretű csoportjai, mint például háztartások és vállalatok, bankok és hitelfelvevők, illetve munkáltatók és munkakeresők közötti kölcsönhatásokat, úgy, hogy a csoportok tagjai valós személyekhez hasonlóan kereskednek és versenyeznek egymással.  Azáltal, hogy az egyedi és valós viselkedéssel felruházott szereplők képesek a piac alakulását bemutató kölcsönhatásokba lépni, ezek a hatalmas léptékű szimulációk alkalmassá válnak a jövőbeni társadalmi kihívások kezelését szolgáló új politikák „tesztelésére”.  „Ez a világszínvonalú európai kutatási projekt segíthet abban, hogy a papír-ceruza alapú gazdaságtervezésről a szuperszámítógépek által támogatott gazdasági döntéshozatalra térjünk át – nyilatkozta Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiáért felelős biztosa. – Azáltal, hogy még a tervezőasztalon lehetővé teszik a szakpolitikai döntések emberekre gyakorolt hatásainak jobb vizsgálatát, a kutatási projekt eredményei kitűnően egészítik ki a hagyományos gazdasági statisztikákat és a gazdasági szereplők reakcióival kapcsolatos feltételezéseket. Reményeim szerint a kormányzati kutatási szakemberek és a gazdasági kutatóintézetek gyorsan cselekednek, és a lehető legrövidebb időn belül a döntéshozók rendelkezésére bocsátják ezt az eszközt.” Az EU által támogatott kutatási projekt eredményeként kidolgozott szimulációs technológia számítógépes kísérletekkel vizsgálja az összekapcsolt piacokon tevékenykedő különböző gazdasági szereplők nagyméretű csoportjai közötti kölcsönhatásokat. Ez az első alkalom, hogy ezt a technológiát nagy teljesítményű számítógépek használatával ekkora léptékben alkalmazzák. Minden szimulált háztartás (vállalkozás vagy bank) a különböző monetáris, fiskális vagy innovációserkentő politikákra eltérően reagál, önálló döntést hozva például arról, hogy megőrizze-e munkahelyét vagy állást változtasson, illetve mekkora részt takarítson meg, költsön el, vagy fektessen be jövedelméből. Ez azt jelenti, hogy egy adott politika adott időpontban, adott piacon történő elemzését már nem elszigetelten, más tényezők figyelmen kívül hagyásával végzik. A hagyományos közgazdaságtan nem volt képes előrejelezni a hitelválság által a világgazdaságra gyakorolt továbbgyűrűző hatások mértékét. Az új szoftver számos tényezőt vesz figyelembe az egyes bankok különböző reakcióinak bemutatásakor, többek között a tartalékoknak a befektetésekhez viszonyított arányát, a betétesek fogyasztási, befektetési és megtakarítási szokásait, valamint pszichológiai tényezőket, mint például a piaci bizalmat is. Ezzel a politikai döntéshozók – akik meg szeretnék ismerni a fiskális és monetáris reformok bankokra és fogyasztókra gyakorolt hatásait – hatékonyabb figyelmeztetést kaphatnak a pénzügyi válságok reálgazdasági hatásairól. A szoftver egy adott forgatókönyvet idősebb demográfiai összetétellel vagy korlátozott energiaforrások feltételezésével is tud szimulálni, így segítve elő a változó európai viszonyokra való tervszerű felkészülést.  A hatalmas léptékű szimulációk kiszámítására alkalmas szuperszámítógépeken történő futtatásra kifejlesztett szoftver a kialakításából adódóan lehetővé teszi, hogy a szimuláció bármilyen csatlakoztatott asztali számítógépről hozzáférhető legyen, így azt a számítógépes programozási ismeretekkel nem rendelkező közgazdászok és politikai döntéshozók is használhatják. Azáltal, hogy több százezer szimulált cselekvést és reakciót kapcsol össze a gazdaság egészére kiterjedően, a szoftver a politikai döntések az emberek életére és munkájára gyakorolt hatásainak jobb és átfogóbb megértését segíti elő a politikai döntéshozók számára. Az EU által létrehozott és a Bizottság technológiai kutatási költségvetéséből finanszírozott három éves projektben nyolc (olaszországi, franciaországi, németországi, törökországi és egyesült királyságbeli) egyetem közgazdászai és informatikusai vettek részt. Előzmények  A mai napon befejeződött kutatási projekt eredményeként jött létre a gazdasági szimulációs szoftverekhez alkalmazható   EURACE   elnevezésű szoftverplatform, valamint az ennek futtatását lehetővé tevő   FLAME   (Flexible Large-scale Agent Modelling Environment, azaz rugalmas, nagy léptékű ágensmodellezési környezet) szimulációs technológia. A projektet 2,1 millió euróval társfinanszírozta a Bizottság 2006-ban indult átfogó kutatási programja (a 2001-től 2006-ig terjedő időtartamra vonatkozó   hatodik keretprogram   ). Ez a Bizottság   jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákkal kapcsolatos   magas kockázattal járó kutatás serkentésére szolgáló kezdeményezésének részét képezte (  IP/09/608  ).  A Bizottság a közelmúltban felkérte az EU-tagállamokat, hogy az Egyesült Államokhoz, Kínához és Japánhoz történő felzárkózás érdekében növeljék a nagy kockázattal járó kutatásba történő beruházásokat. A Bizottság példát mutatva 2013-ig mintegy 70 %-kal növeli a jelenlegi 100 millió eurós éves finanszírozási keretét (  IP/09/397  ).  Az említett projekttel és az EU által támogatott, magas kockázattal járó technológiai kutatással kapcsolatos sajtócsomag a következő internetcímen érhető el:     http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=5433    Annex Researchers participating in EURACE project            Country   Project coordinator   Organisation   Profession   Contact details     France   Christophe Deissenberg      Université de la Méditerranée      Economist     christophe.deissenberg@univmed.fr   + 33 4 4293 5985     Germany   Herbert Dawid      University of Bielefeld      Economist     hdawid@wiwi.uni-bielefeld.de   +49 521 106484     Italy   Silvano Cincotti      University of Genoa      Economist     silvano.cincotti@unige.it   +39 010 353 2080     Italy   Michele Marches      Università degli Studi di Cagliari      Computer Scientist      michele@diee.unica.it     +39 070 6755757      Italy   Mauro Gallegati      Università Politecnica delle Marche      Economist     mauro.gallegati@univpm.it   +39 071 220 7088     Turkey   Kaan Erkan      TUBITAK National Research Institute of Electronics and Cryptology      Computer Scientist     kaan.erkan@uekae.tubitak.gov.tr   +90 262 6481402     UK   Mike Holcombe      University of Sheffield      Computer Scientist     m.holcombe@dcs.shef.ac.uk   +44 1142221802     UK   Christopher Greenough      Science and Technology Facilities Council      Computer Scientist     christopher.greenough@stfc.ac.uk   +44 1235 445307