IP/09/510 Brüsszel, 2009. március 31.Környezetvédelem: az EU a madárvédelmi irányelv 30 éves fennállását ünnepliAz EU első természetvédelmi jogszabálya, a madárvédelmi irányelv április 2-án ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Ez a jogszabály az európai környezetvédelmi politika egyik legjelentősebb vívmánya, és központi szerepet tölt be a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezésére irányuló uniós stratégiában. A madárvédelmi irányelv kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy Európa legveszélyeztetettebb madárállományainak állapotromlását vissza lehessen fordítani. Ebben különösen fontos szerepet játszottak a különleges madárvédelmi területek (KMT-k). Hála az Európai Unió, a nemzeti kormányok, a természetvédők és önkéntesek azon erőfeszítésének, hogy az irányelv előírásait célzott intézkedésekkel a gyakorlatban is végrehajtsák, számos madárfaj néz ma szebb jövő elé. Közéjük tartozik a kanalasgém (Platalea leucorodia), a rétisas (Haliaeetus albicilla) és az ibériai sas (Aquila adalberti). Napjainkban közel 5000 KMT létezik, amelyek az EU szárazföldi területének több mint 10%-át teszik ki, és a Natura 2000 ökológiai hálózat szerves részét képezik. A madárvédelmi irányelv végrehajtása kiváló példája a 27 uniós tagállam megosztott felelősségének és a közöttük lévő együttműködésnek. Stavros Dimas környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A madárvédelmi irányelv az uniós környezetvédelmi politika egyik sikertörténete és a globális biodiverzitás megőrzése melletti elkötelezettségünk gyakorlati kifejezése. A madarak nemcsak gyönyörű teremtmények és természeti örökségünk felbecsülhetetlen értékű részei, hanem környezetünk állapotának is létfontosságú mutatói. Európa vadon élő madarai számára rendkívül hasznosnak bizonyultak az irányelv szigorú előírásai. Az madárpopulációk egészségének hosszú távú biztosításához azonban még jelentős kihívásoknak kell megfelelnünk. A madárvédelmi irányelv ezért éppoly releváns ma, mint 30 éve, továbbá alapvető eszköze a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló politikánk megvalósításának.” A madárvédelmi irányelv – sikertörténet Harminc évvel elfogadása után a madárvédelmi irányelv továbbra is a legfontosabb európai uniós madárvédelmi jogszabály, és egyúttal az uniós környezetvédelmi politika egyik legsikeresebb eleme. A Science folyóiratban publikált egyik tanulmány megerősítette: az irányelv jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Európa egyes legveszélyeztetettebb madárállományainak állapota ne romoljon tovább. A madeirai viharmadár (Pterodroma madeira), a borzas gödény (Pelecanus crispus) és a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus) sorsa elsősorban a különleges madárvédelmi területek (KMT-k) kijelölése következtében fordult jobbra. A közel 5000 KMT-ből álló hálózat Európa szárazföldi területének több mint 10%-át teszi ki, és jelentős tengerparti területet is magában foglal. A madárvédelmi irányelv a sikeres nemzetközi együttműködés kiváló példája. Amikor az irányelvet 1979-ben elfogadták, az EU mindössze kilenc tagállamból állt. Napjainkban ez az együttműködés a kibővített EU egész területén zajlik, és mind a 27 tagállamban találhatók KMT-k. Unió-szerte azonos madárvédelmi szabályok alkalmazandók, és a Bizottság szigorúan nyomon követi végrehajtásukat, amit – szükség esetén – akár per útján is kikényszerít a tagállamoktól. A madárvédelmi irányelv felismerte a – természettel párhuzamosan létező – emberi tevékenységek, mint például a vadászat, a halászat és a mezőgazdaság fontosságát. A Natura 2000 program hatálya alá tartozó területek többsége ugyan továbbra is magánkézben marad, de a tagállamok hangsúlyt fektetnek arra, hogy kezelésük a jövőben mind ökológiai, mint gazdasági szempontból fenntartható legyen. Az előttünk álló kihívások Az elért eredmények ellenére az EU területén előforduló több mint 500 vadon élő madárfaj továbbra is komoly kockázatoknak van kitéve. A legutóbbi tudományos kutatások szerint az európai madárfajok 43%-a veszélyeztetett vagy állományukat súlyos állapotromlás fenyegeti. Ez jelentős kihívás elé állítja a – tengeri területekkel bővülő – Natura 2000 hálózat megvalósulását. Ezenkívül fokozottabb védelmet igényelnek a vidéki területektől függő gyakori madárfajok. Az agrárpolitika változásai következtében a mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok állományai aggasztó mértékben megcsappantak. Egyedszámuk 1980 óta 50%-kal csökkent. Jóllehet a populációk mára stabilizálódtak, további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a madárvédelmi követelményeket jobban beépítsék az agrárpolitikába és egyéb politikákba olyan fontos fajok helyreállítása érdekében, mint amilyen a reznek (Tetrax tetrax) és a haris (Crex crex). A vadon élő madárállományok egészségi állapota jól tükrözi a biológia sokféleséget fenyegető általánosabb veszélyeket, például az éghajlatváltozást. Már van bizonyíték az egyes madárpopulációk elterjedésében mutatkozó változásokra. A jövő legnagyobb kihívásai közé tartozik, hogy kellő életteret kell biztosítani a természet részére és a madárvédelmet is hozzá kell igazítani a változó éghajlathoz. A madárvédelmi irányelv ezenkívül hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesítse a vándorló madárfajok tekintetében tett nemzetközi kötelezettségvállalásait. Mivel számos faj Európán kívül tölti életének egy részét, az egészséges madárpopulációk biztosításához alapvető, hogy együttműködjünk azokkal az országokkal, amelyek e madarak vonulási útvonalán találhatók. Háttér A madárvédelmi irányelvet a vadon élő európai madárpopulációknak a környezetszennyezés, az élőhelyek zsugorodása és a nem fenntartható tevékenységek miatti csökkenésével összefüggő, egyre fokozódó aggodalmak következtében fogadták el. Felismerték azt a tényt is, hogy a vadon élő madarak – amelyek között sok vándorló faj is van – a tagállamok közös örökségét képezik, ezért védelmük nemzetközi együttműködést tesz szükségessé. További részletek az alábbi oldalon olvashatók:http://ec.europa.eu/environment/nature/legislation/birdsdirective/index_en.htm