IP/09/1740 Brüsszel, 2009. november 19 A Bizottság közleményt fogadott el a köz- és magánszféra partnerségében rejlő lehetőségek kibontakoztatásáról  A Bizottság keretrendszert dolgozott ki arra, hogy ösztönözze a köz- és magánszféra partnerségének (PPP) alkalmazását a közszolgáltatások, az infrastruktúra és a kutatás terén jelentkező jelenlegi és jövőbeli európai beruházási szükségletek kielégítése érdekében. A jelenlegi és jövőbeli közérdeket szem előtt tartó, megfelelő irányítás esetén a PPP-k hatalmas előnyökkel járhatnak. Alkalmazásuk ennek ellenére még mindig korlátozott mértékű, és számos tagállam kevés tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Az európai gazdasági fellendülés tervével összhangban a Bizottság új lendületet kíván adni a PPP-knek annak ösztönzése érdekében, hogy gyakrabban és megfelelőbben alkalmazzák a PPP-ket egy olyan időszakban, amelyben a szűkös nemzeti költségvetésekből adódó kihívások kezeléséhez innovatív közfinanszírozási megoldásokra van szükség. A döntés, hogy alkalmazni kívánnak-e PPP-ket, teljes mértékben a nemzeti hatóságok kezében marad. A közlemény kitér a közös technológiai kezdeményezések működését javító lehetőségekre is. E kezdeményezések olyan PPP-k, amelyek kiemelt fontosságú kutatási területekre irányulnak és uniós társfinanszírozással valósulnak meg (lásd a következő dokumentumot:   MEMO/07/570   ).  José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a következőket nyilatkozta: „A Bizottság e közleményben új és átfogó keretrendszert hoz létre a köz- és magánszféra partnerségére vonatkozóan. Ahogy Európa kifelé halad a gazdasági válságból, a köz- és magánszféra partnersége segítségül szolgálhat a hatóságoknak abban, hogy a jövőbe való folyamatos beruházás révén munkahelyeket teremtsenek, míg a fiskális élénkítő intézkedések lezárását célzó stratégiákat hajtunk végre az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében. A hosszú távú közérdeket szem előtt tartó, megfelelő tervezés és végrehajtás mellett a PPP-k fellendíthetik a magas szintű egészségügyi ellátásba, oktatásba és fenntartható közlekedési rendszerekbe történő beruházásokat. Eszközül szolgálhatnak az éghajlatváltozás kezelése és az energiahatékonyság javítása során. Azt szeretnénk, ha a hatóságok gyakrabban és megfelelőbb módon élnének a PPP-k alkalmazásának lehetőségével.”  A válság miatt sok tagállamban fokozott nyomás nehezedik az államháztartásra, és ez – különösen amikor a több tagállamban jelenleg alkalmazott fiskális élénkítő intézkedések lezárulnak – potenciálisan hátráltathatja az új alapvető infrastruktúra kialakítását. Például csupán a transzeurópai közlekedési hálózat kifejlesztésére vonatkozó bizottsági kötelezettségvállalások 20 milliárd EUR-t meghaladó összegű finanszírozást igényelnek 2007 és 2013 között. Az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséhez jelentős további forrásokra lesz szükség. A PPP-k lehetőséget biztosítanak a magánszférából származó tőkeforrások, illetve szaktudás bevonására és az állami forrásokkal együttesen történő felhasználására.  A strukturális alapokon, az Európai Beruházási Bankon vagy a transzeurópai közlekedési hálózat eszközein keresztül nyújtott uniós finanszírozás még az állami és magánforrások szűkösségének idején is elősegítheti a PPP-k mobilizálását a projektek számára létfontosságú befektetések érdekében. A PPP-kről szóló keretrendszer alapját a következők alkotják: i. a PPP-k támogatásához rendelkezésre álló finanszírozási eszközök jobb összehangolása, valamint további erősítése és egyszerűsítése uniós szinten; ii. szoros együttműködés az EBB-vel, és iii. a közszféra kapacitásának megerősítése.  A Bizottság által létrehozott keretrendszer alkotóelemei a következők (   http://ec.europa.eu/growthandjobs/index_en.htm   ) :   fokozott finanszírozás biztosítása a PPP-khez az EBB-vel való együttműködés révén, a meglévő közösségi eszközök súlypontjának áthelyezésével és a PPP finanszírozást elősegítő garanciaeszközök kidolgozásával;   az uniós forrásokat érintő esetekben megfelelőbb szabályok és eljárások annak érdekében, hogy ne érvényesüljön megkülönböztetés annak függvényében, hogy a projekt teljes mértékben az állam irányításával vagy PPP-k alkalmazásával valósul-e meg;   az innovációt hatékonyabban támogató keretek kialakítása; beleértve annak lehetőségét is, hogy az EU magánjogi szervezetekben vegyen részt, és közvetlenül fektessen be egyedi projektekbe;   a jelenleg folyó hatásvizsgálat alapján esetleges uniós jogszabály a szolgáltatási koncessziókról;    az információk terjesztésének és a bevált gyakorlatok megosztásának javítása; PPP-csoport létrehozása, amelyben az érdekelt felek megvitathatják PPP-kel kapcsolatos problémáikat és új ötleteiket.    A közös technológiai kezdeményezések a köz- és magánszféra partnerségének új típusát képviselik, amelyek uniós szintűek és a kutatás területére irányulnak. A közös technológiai kezdeményezéseket az uniós költségvetésből finanszírozzák, és az új végrehajtási szerkezet összekapcsolja a köz-és a magánszféra érdekeit Eddig öt területen – az innovatív gyógyszerek, a repüléstechnika, a hidrogén- és üzemanyagcellák, a nanoelektronika és a beágyazott számítástechnikai rendszerek terén – jöttek létre ilyen kezdeményezések, 1 milliárd EUR és 3 milliárd EUR közötti összköltségvetéssel.